A Dráva magyarországi szakasza

Természeti értékek a Dráva mentén

A legtisztább vizű nagy folyónk, a Dráva Zákány-Őrtilos térségében lép be hazánkba, és Drávaszabolcsnál hagyja el országunkat. Partjai mentén megcsodálható a jobbára még háborítatlan ártéri élővilág. A kialakult holtágak és környezetük megannyi különleges növény- és állatfajnak adnak otthont, és békét, nyugalmat kínálnak a látogatóknak.
A tiszta, gyorsan áramló folyóvízben több, hazánkban csak innen ismert csiga-, kérész- és tegzes faj él. Külön ki kell emelni a drávai tegzest, melynek Földünkön egyedüli élőhelye a Dráva. Gazdag a folyó szitakötő-faunája, melyben nemzetközi egyezményekkel védett fajok – pl. erdei szitakötő, sárgalábú szitakötő – is megtalálhatók.
A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok mintegy 3/4-e megtalálható, melyek között 20 védett faj is szerepel. Különösen jelentős természeti érték a fokozottan védett magyar és német bucó, továbbá a védett felpillantó küllő, leánykoncér és botos kölönte. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelentőségű: az őszi-tavaszi és különösen a téli időszakban több ezer vízimadár gyülekezik a folyón. Rendszeresen előfordul a területen több védett és fokozottan védett madárfaj (kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, halászsas, stb.).
A drávai zátonyszigetek igen értékes élőhelyek. A megtelepedő bokorfüzesekben él a védett parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A zátonyszigetek különleges fészkelő közösségének tagja a kis lile, a küszvágó csér és a ritka, Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér. A folyót kísérő meredek partfalban több ezer pár parti fecske, illetve a színpompás jégmadár és gyurgyalag fészkel.
A folyót övező puhafaligetekben élő fontosabb védett növényfaj a kígyónyelv-páfrány, a magasszárú kocsord és a gyakran tömeges téli zsurló. Fontos természeti érték a magyar színjátszó lepke. E fűz-nyár erdők gazdag madárvilágából a fokozottan védett fekete gólya és rétisas érdemel említést.

 

Nyugat-Dráva

Őrtilos, ahol a Mura folyó a Drávába torkollik, a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsoma. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos, maradandó élményt nyújtó útjukra, és itt halad el a „Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is.
A Szent Mihály-hegyen épült templomtól gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó folyóra, a változatos arculatú ártéri erdőkre, apró zátonyokra. A hegyről az ártéren át vezet az Őrtilosi tanösvény, bemutatva a terület természeti értékeit. A Drávát kísérő magaspart őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát nyújtó pontján találjuk a Fesztungot, az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékhelyét. A piros kereszttel jelzett túraútvonalon találhatók az egykor Zrínyi Miklós által építtetett Új-Zrínyivár romjai, ahol a hazát a 17. században védelmező hadvezérnek állítottak emléket.

A Drávát kísérő dombsor kavicstakaróján és az erre rakódott löszön egyedülálló növényvilág él. A terület gyertyános-tölgyeseiben, bükköseiben és égerligeteiben együtt fordulnak elő szubmediterrán, illetve hegy- és dombvidéki növényfajok. Az itt tenyésző hármaslevelű fogasír, hármaslevelű szellőrózsa és pofók árvacsalán a nemzeti park legjelentősebb botanikai értékei közé tartoznak. Magyarországon csak ezen a területen, a Dráva folyó szabadon maradt kavicszátonyain fordul elő a pirosas szirmú virágfüzérekkel díszlő csermelyciprus.

Zákány községet elhagyva Gyékényes településre érkezünk. Gyékényes környékén egy több mint 340 hektár felületű, kiváló vízminőségű bányató található: a környék ismert vonzereje a Kotró-horgásztó és -fürdő, mely nemzetközi hírű búvárvíz és rendszeresen ad helyet búvár, hajómodellező és motorcsónak versenyeknek. A szép természeti környezetet a triatlonisták is nagyra értékelik. Turisztikai látnivaló a település római katolikus temploma is. Zákánytól északra Somogybükkösdön érdemes felkeresni a Perczel-kastély védett parkját a pazar kilátásért és a ritka fafajok látványáért. A római katolikus templom, valamint a régi paraszti építészetet őrző vályogfalú, zsúpfedeles pincék tartoznak még a település látványosságai közé.

Érdemes kitérőt tenni a közeli Porrog és Csurgónagymarton települések közötti Ágneslaki Arborétumba, ahol a Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb fafajgyűjteménye található.

A Csurgótól északra fekvő Csurgónagymartonban tekinthető meg az Ómági Panzió néprajzi kiállítása. Porrogszentpált elhagyva, Porrogszentkirályon át a jelentős kulturális szereppel bíró Csurgó városába érkezünk, melyet már 1019-ben egy oklevél is megemlít. A Festetics György gróf alapította református gimnáziumban sok neves tudós és művész megfordult. A gimnázium védett parkjában a városhoz kötődő több hírességnek emléket állítottak, köztük a nagy magyar költőnek és írónak, Csokonai Vitéz Mihálynak is, aki itt írta meg és adta elő tanítványaival két drámáját. A régi iskolaépület ma a városi múzeumnak ad otthont. Említést érdemel még a látnivalók sorában a Szentlélek templom is.

A Csurgó és Gyékényes közötti területen a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Lankóci-erdő őrzi az egykori ártéri élővilág mocsári, lápi és erdei társulásainak természeti kincseit, közöttük védett orchideákat. A mélyebben fekvő égerlápokat a magasabban fekvő területeken fokozatosan felváltják az égerligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, majd a gyertyános-tölgyesek. A térség botanikai ritkaságai a tavaszi tőzike és a kockás liliom.

Csurgótól keletre haladva Szenta községbe érünk, amely egykor királyi birtok volt. A települést körülvevő Kaszói-erdő rendkívül gazdag vadban. A kirándulókat kiépített erdei utak és Magyarország egyik legfiatalabb erdei vasútja várja. Egyre népszerűbbek az itteni lovastáborok is.

A természet szépségei, nyugalma után vágyódók feltétlen keressék fel az őstermészet élő múzeumát, a Baláta-tó őslápot. A terület sajátos mikroklímája jégkorszaki és tropikus eredetű fajokat őriz. Rendkívül ritka madárvilága méltán vonzza a tudósokat és műkedvelő madarászokat egyaránt. Hazánkban csak itt él az aldrovanda nevű rovarfogó hínárnövény, mely a világon is csak 50 helyen fordul elő. Különleges jelenség az úszólápok létrejötte, ahol több védett növényfaj is tenyészik. A terület fokozottan védett, megközelítése kisvasúttal vagy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetésével lehetséges. A tavat áthatolhatatlan növényzet veszi körül, a vízfelület a közeli kilátótoronyból látható.

Csurgótól délkeleti irányba indulva Berzencére jutunk, ahol a kavicsos üledék bányászatának következtében több hektáros bányató alakult ki az úgynevezett garicsi területen. A patakok széles és mély árkain további számos halastó és víztározó található. Kiemelésre méltó a tájértékek sorából a település központi részén található középkori várrom, mely a palánk erősítésű vár téglafalú tornyának romját és a „várdombot” foglalja magába. Épített örökségünk része a Festetics család vadászkastélya, a barokk Szent Kereszt Felmagasztalása templom, az itáliai oltárképekkel díszített Szent Antal kápolna, a Jézus Szíve kápolna, valamint az Árpád téren levő Nepomuki szoborcsoport.
Somogyudvarhely mellett szintén több bányató keletkezett, melyek kedvelt horgászhelyek. A romániai Bögöz és Somogyudvarhely 1995 óta tartó testvéri kapcsolatának szimbólumaként erdélyi faragómesterek által készített székelykapu várja az utazókat.
Takaros pincék sora és páratlan természeti környezet, szép kilátás fogadja a hegyekkel és bükkössel övezett Kerék-hegyre látogatókat Bélaváron. A Kerék-hegyen mindig találunk szőlősgazdát, aki pincehideg szomjoltóval kínálja a vendégeket. A falutól mindössze 500 méterre található holtágban jelenleg is kavicsbányászat folyik. A kitermelés után maradt bányató pedig a környékbeliek kedvelt fürdő- és kirándulóhelye. Fontos esemény az évente, Szent Vid napján megrendezésre kerülő búcsú. A Kerék-hegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be a Bélaváron 2010-ben létrehozott tanösvény, a „Vén Fák ösvénye”.

 

Közép-Dráva

Bélavárt követően a Dráva folyó partján található Vízvár községbe érünk. A település helyén a 16. század közepén víz és mocsár által védett vár állt, melyet később felgyújtottak és elhagytak. A Drávától kissé távolabb az Öregtölgyes Parkerdő hatalmas tölgyeket és gyertyánokat rejt, de a kirándulók részére pihenőhelyek, a gyermekeknek szabadtéri játékok is rendelkezésre állnak.
A falu közepétől tanösvény vezet a vízitúra táborhelyhez, amely szép természeti környezetben, egy mellékág és kavicszátonyok ölelésében került kialakításra. Tájékoztató táblák segítségével megismerhetjük a legjellemzőbb ártéri fajokat. Egy másik mellékág mellett található az Igazgatóság kutatóháza, amely a természet értékei iránt érdeklődő amatőröknek, kutatóknak és horgászoknak nyújt bázishelyet.
Következő állomásunk az 1219-ből származó oklevélből ismert Heresznye, a drávai kenutúrák egyik legszebb pontja. A túra a folyót övező legmagasabb partfal (kb. 25 m) alatt haladva ér a falu határába. A partfalban több madárfaj költ telepesen, közöttük parti fecskék és gyurgyalagok. Szinte mindig láthatók fekete gólyák és a folyó felett köröző rétisasok. Szakvezető segítségével a magaspart tetejéről gyönyörködhetünk a kanyargó Dráva folyóban.
Az első hivatalos irat 1332-ben említi a következő települést, Bolhót. A községet az 1890-es évek végéig horvátok lakták. Legfontosabb eseményük az Anna napján megrendezett búcsú.
Utunkat folytatva Babócsára érkezünk, mely évszázadokkal ezelőtt a térség központja volt. Babócsa határában az Árpád-kori település (bencés monostor, ill. gótikus katedrális) romjai mellett számos török épületet (palota és egy gőzfürdő) is feltártak a 80-as évek közepén. Érdemes megtekinteni a szépen felújított hatalmas katolikus templomot.

A település Barcs felőli határában található a Babócsai Basakert Természetvédelmi Terület, mely méltán lehetne a világörökség része. Ez a nárciszos Európa legnagyobb vadvirágos kertje, vadon élő csillagos nárcisz ekkora mennyiségben sehol másutt nem található meg. Minden tavasszal a védett csillagos nárciszok virágpompája borítja be a területet.

A hajdani török település helyén elterülő 12 hektáros, Európában is egyedülálló nárciszosban minden év május első szombatján kerül megrendezésre a már nemzetközileg is ismert Nárcisz Fesztivál és Nárcisz Futás, utóbbi 14 km-es távon Barcstól Babócsáig tart.

A Dráva holtágai által körülölelt Erzsébet-szigeten feltétlenül keressük fel az Erzsébet-szigeti tanösvényt! A vasútállomás előtti utcából induló kb. három kilométeres út gépkocsival és kerékpárral is könnyen megközelíthető. Amíg elérjük az egyik leghangulatosabb ártéri sétautat, elhaladunk egy üde rét és a Mérus-erdőrezervátum között. A magaslesből távcső segítségével madarakat, szerencsés esetben vadmacskát is láthatunk.

Babócsától délkeleti irányban haladva Komlósdra érünk. A falu határában kőkorszakbeli régészeti leleteket is találtak. A közelben lévő dombon vár állt egykor, ahol Mátyás király korából származó pénzérmék is előkerültek. A kétutcás település határában emelkedik a Betyár-hegy, melyen a legendák szerint Patkó Bandi, a híres betyár is gyakran megpihent.
Babócsa és Drávaszentes között kis kitérőt tehetünk Péterhida felé, hogy megtekintsük a tájházat, a harangtornyot és a Rinya folyó szabályozása után „munkanélkülivé” vált vízimalom romjait. A közelben a régi állattartás emlékét őrzi a gyönyörű fás legelő. Ezeket az egykor jellemző, erdőirtások nyomán kialakult legelőket ma az állatállomány megfogyatkozása miatt többnyire mesterségesen kell fenntartani.
Komlósdon keresztül érünk Drávaszentesre, ahol 2004 őszén nyílt meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Dráva Kapu Bemutatóközpontja. A Központban két vendégszoba várja a pihenni vágyókat.
A Bemutatóközpont területén 2008-ben nyílt meg a Dráva folyó természeti értékeit bemutató kiállítás. A kiállítóhelyen kávézó és étterem is üzemel. Az épületben kiadványokat, térképeket, ajándéktárgyakat vásárolhatunk, valamint kerékpár kölcsönzésre is lehetőség van. Külön vizesblokk áll rendelkezésre a sátrazó vendégek részére.
Az Igazgatóság munkatársai sokszínű programokat nyújtanak az előre bejelentkezett csoportok részére. A nyolcvanfős előadóteremben multimédiás előadások segítségével ismerkedhetnek a vendégek a térség természeti szépségeivel. Az épület mögötti állattartó telepen a látogatók szakvezetés keretében tekinthetik meg hazánk számos őshonos háziállatfajtáját: mangalica sertéseket, hucul lovakat, racka és cikta juhokat, kecskéket, szamarakat és tyúkokat, valamint kisétálhatnak a réten legelő szürkemarha gulyához.

A Központtól indul a Drávaszentesi Üde Rétek tanösvény, amely a nedves rétek élővilágát tárja elénk. A tanösvény a madármegfigyelő toronynál végződik, ahol a tocsogókban madárvonuláskor ritka, védett fajok is láthatók. A Bemutatóközpont mögötti területeken 2007-től az Igazgatóság különleges rendeltetésű vadászterületet üzemeltet, ahol szívesen látja az érdeklődő belföldi vadászvendégeket. A területen gím-, dámszarvas, őz és vaddisznó is lőhető.

Utunk következő állomása Barcs, a Dráva „fővárosa”. Fő turisztikai vonzerejét természeti környezete jelenti, de a város is számos lehetőséget nyújt kellemes időtöltésre. A hídfő keleti oldalán folyami strand, vízisport telep, a központban a Barcsi Termálfürdő és Rekreációs Központ várja a vendégeket. Akik hajózni szeretnének, azok a kikötőből induló sétahajóról csodálhatják a Dráva folyót, és az út során bejárhatják a Csomoros-szigetet is.
A bátrabbak előzetes egyeztetés alapján a híd lábánál lévő vízisport telepről indulva rövid kenutúrát tehetnek. A város kulturális látnivalói közé tartozik az 1806-ban épült Krisztus király római katolikus templom és a helyi történelmet bemutató Dráva Múzeum. A lovaglást szerető vendégeket a Hartmann Lovas Fogadó várja aktív pihenésre.
Barcstól északra található Csokonyavisonta. A település legismertebb vonzereje a Termál- és Strandfürdő, de ha itt járunk, vessünk egy pillantást a római katolikus és református templomokra, valamint Nagyatádi Szabó István, a Kisgazdapárt alapítójának szülőházára. A temetőben Nagyatádi Szabó István síremléke mellett a falu egykori református tanítóinak szépen összegyűjtött sírkövei láthatók. Csokonyavisonta másik híres szülötte Xántus János, akiről Karl May világhírű regényalakját, Old Shatterhand-et mintázta.

A község előtt a valaha jellemző külterjes gazdálkodás emlékét őrzi a védett fás legelő (Csokonyavisontai fás legelő Természetvédelmi Terület), ahol az árnyat adó hatalmas magányos öreg fák (közel hat méter kerületű törzsekkel) több védett madárfajnak (pl. fekete gólyák és rétisasok) nyújtanak élőhelyet, menedéket.

Utunkat Pécs felé folytatva érdemes megnézni a barcsi horgászparadicsomot, a gyönyörű Kis-Bókot (a Dráva holtága), valamint a középrigóci kastélyt és parkját, mely ma kollégiumként működik.

Közvetlenül a 6-os út mellett (a második vasúti átkelő közelében) látható a kb. háromszáz éves Patkó Bandi fája, mely hazánk egyik legnagyobb kocsányos tölgye. Tőle nem messze gyönyörködhetünk a szintén védett Lant Alakú Feketefenyőben. A Rigóc-patakon kialakított ún. 9-es tó kedvelt kirándulóhely, mivel télen-nyáron gazdag madárvilágnak ad otthont.

A különleges természeti értéket jelentő Belső-Somogyi-homokvidék és a hozzá tartozó lápvilág sajátos hangulatú élőhely-együttese a Barcsi Borókás. Ennek területén a Darány közelében létesített parkolóból indul a Borókás tanösvény. Itt kellemes séta keretében, tájékoztató táblák segítségével ismerhetjük meg a terület sajátos élővilágát. Az értékes élőhely 2000-ben egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett. Nyári időszakban a Borókásban legel az Igazgatóság fekete racka nyája. A térség élőhely-típusainak sokszínűségét bizonyítja a mészkerülő homoki gyepek, nyíres-borókások, homoki tölgyesek, láptavak, égeres láperdők jelenléte. Ez utóbbiban fordul elő a hazánkban másutt nem élő királyharaszt és a fűzlevelű gyöngyvessző. A láptavak leglátványosabb része a Tündérrózsás-tó, tele hínárnövényekkel, közöttük az impozáns és védett fehér tündérrózsával. A láptavak fokozottan védettek, csak szakvezetővel látogathatók!

Daránytól délre indulva Drávatamásiba érünk. Ez a település a barcsi sétahajó végállomása. Evezős túrák alkalmával is érdemes itt megállni és a Nemzeti Park Természetismereti Oktatási Központját felkeresni, ahol csoportoknak előzetes bejelentkezés után változatos programokat kínálnak. Kellemes kikapcsolódást kínál a holtágak felkeresése, amelyek kedvelt horgászhelyek. A Selymes Durbincs Ifjúsági Szálló kiváló hely erdei iskolák, táborok számára.
2006 nyarán Drávatamási közelében török korból származó emlékekre bukkantak a Dráva folyó mélyén. Több mint húsz bödönhajót, két vízimalom maradványait, valamint különböző használati tárgyakat talált a nemzetközi régészcsoport.

Kelet Dráva – Az Ormánság

A Dráva-síkon az egykori tölgy-kőris-szil ligeteredők napjainkra csak mozaikszerűen maradtak fenn. A folyó menti területek erdősültsége a honfoglalás idején 60-80 százalékos lehetett. A később kiirtott erdők helyén mocsárrétek alakultak ki, amelyeket kaszálással vagy legeltetéssel hasznosítottak. A Dráva-mentére is jellemző volt a vadgyümölcsök, a gyógynövények, a gombák gyűjtése, a méhészet, a pákászat, a halászat, a legeltető állattartás, gyümölcstermesztés, a keményfaligetekre alapozott hamuzsírfőzés, a folyó menti puhafás erdőkhöz kapcsolódó kézművesség, a gyékény- és vesszőfonás, a nád sokféle hasznosítása, a teknővájás, a fakanálfaragás, és a csónakkészítés.

Kastélyosdombó felől haladva Lakócsa községbe érkezünk, ahol megtekinthetjük a horvát nemzetiségi tájházat. A Lakócsától délre fekvő Szentborbás település határában, a töltésen belül a Dráva partján áll az Igazgatóság pihenőháza. Ennek az épületnek udvarán került sor 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park avatására. A ház melletti magaspartról nagyszerű kilátás nyílik a hosszan kanyargó Dráva folyóra.

Felsőszentmárton rendezett főutcáján a népi építészet emlékeit, egy talpasházat és gazdasági épületeket láthatunk. A falutól délre található a Mrtvica-tó, melynek gazdag halállományában a horgászok is megtalálják örömüket. A környék természeti értéke a helyi védett legelőerdő.

Ha észak felé haladunk, Markóc település közelében érünk egy helyi védettségű mocsárhoz, ahol a jellemző mocsári növény- és állatfajokkal találkozhatunk. Az ettől északra fekvő Drávafok határában helyi védelem alatt álló legelő található.

Drávafokon érdemes meglátogatni a katolikus templomot, a református templomot, valamint a Fodor Kúriában működő Ormánság Alapítványt, mely biogazdálkodással és alternatív erőforrásokkal kapcsolatos programokat nyújt a látogatóknak.
A Drávafoktól keletre fekvő Bogdása kultúrtörténeti és képzőművészeti értékeinek sorában meg kell említeni az itt élő Szatyor Győző grafikus, faszobrász és népi iparművész által fából készített, népi motívumokat idéző köztéri emlékművét és a térség legrégebbi, XV. századi római katolikus templomát. Szatyor Győző műhelye előzetes bejelentkezés után látogatható. A település Faluháza jó állapotban megőrzött, régi tornácos parasztház.

A falu természeti értékét fás legelője és a közeli mocsár adja. Különlegességnek számít a település 400 éves facsoportja.

Utunkat tovább az Ormánság legjelentősebb települése, Sellye felé vesszük. A Köztársaság téren áll Sellye egyetlen műemlék épülete, a barokk stílusú Draskovich-kastély. A kastélyt övező parkot, mely szabadon látogatható, jelenleg 355 fafaj ékesíti. Kanadától Kínáig szinte valamennyi jellemző fenyőféle megtalálható itt. A kastély előtti téren található a Kiss Géza Ormánsági Múzeum, udvarán megtekinthető egy talpasház, amelyet Csányoszróból telepítettek ide. A portán kívül látható a gyöngyfai harangláb. Ne feledkezzünk meg az ország egyetlen háromtornyú, neogót műemlék templomáról. Feltétlenül érdemes felkeresni a Strand- és Termálfürdőt, valamint a Csónakázó-tavat is.
A fürdő melletti Hársfa kemping sétakocsikázásra, lovaglásra, kerékpározásra biztosít lehetőséget az ezer szépséget rejtő Ormánságban.

Sellyéről a Dráva irányába indulva Drávaiványiba érünk, melynek legfőbb nevezetessége az Ormánság egyik legszebb festett kazettás mennyezetű református temploma. Mennyezetét 167 festett fakazetta díszíti. Különlegessége, hogy itt található az egész Ormánságban az egyetlen figurális ábrázolás.

Drávasztára felé érdemes kitérőt tenni Révfaluba, az egyetlen településre, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található. Az ártérből kissé kiemelkedő dombon álló településnek ma már nincs állandó lakója, üdülőfaluvá vált.

Visszakanyarodva eredeti útirányunk felé, Drávasztárára érkezünk, ahol a horvát kultúra ápolását szolgáló emlékszoba az egykori élet tárgyait mutatja be. Mindenképp érdemes megtekinteni a kikötőt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dráva folyó egyik nagy kanyarulatára. A kikötő kedvelt horgászhely. Nyáron Drávaszabolcs felől sétahajóval is érkezhetnek ide a látogató csoportok. A Seoska vendéglőben tájjellegű horvát ételeket fogyaszthatunk, valamint lovaskocsit bérelhetünk. A lovaskocsi a közeli Drávaiványi templomba is elviszi a vendégeket.

A faluba érve öreg kocsányos tölgyek fogadnak bennünket. A közelben található természeti érték a Vájás-holtág, tele értékes és jellegzetes ártéri élővilággal, köztük a fokozottan védett rétisassal, barna kányával és a védett mocsári nőszőfűvel.

Észak felé indulva Hirics településen át az Ormánság fővárosának tartott Vajszlóra érünk, mely a legrégebbi honfoglalás kori alapítású községek egyike. A település központjában álló Kodolányi János Emlékkönyvtár és Múzeum az író pályáját és egy XX. század eleji erdészeti hivatalt mutat be. A XVIII. századból valók a közelben található római katolikus templom és a református templom. A vidék híres a vajszlói dinnyéről.

Vajszló határában egyesül most már szabályozott medrekben a Fekete-víz és az Okor. A környéken természeti értéket képvisel a fás legelő és a Bükkhát Erdőrezervátum egy része. A környék madárritkaságai közé tartozik a fokozottan védett vörös kánya és fekete gólya.

A környéken található Kóróson, Adorjáson, Kémesen és Kovácshidán szintén érdemes megtekinteni a kazettás mennyezetű református templomokat.

A közeli Cún és Szaporca településektől déli irányban található a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legértékesebb területe, a Cún-Szaporcai holtág. Nyílt vízfelülete nagyon kicsi, főként nádasok és bokorfüzesek borítják, ami azonban kiváló élőhelyet jelent a változatos állatvilág számára. Megtalálhatóak itt a fűz-nyár ligeterdők és a keményfaligetek is. Madárvilágát tekintve is fontos élőhely a holtág. Él itt fokozottan védett szürke és vörös gém, törpegém, bölömbika, gyurgyalag.

Tovább haladva a gyógyfürdőjéről híres Harkányon át jutunk Siklósra. A város legjelentősebb műemléke a vár. A helyreállított Malkocs-bej dzsámi a török időket idézi. Megtekinthető a szerb ortodox templom, melynek ikonosztáza egyedülálló. A városban termálfürdő is működik. A siklósi várhegy délkeleti részén áll a középkori eredetű plébániatemplom, a hozzá csatlakozó kolostorral. A kolostor ma Kerámia Alkotóház, állandó kiállítással.

A közeli Máriagyűd híres búcsújáró hely. A kegytemplomtól keletre van a Szentkút, amelynek vizét egykor a híres gyűdi korsókban vitték haza a zarándokok.
Ha Harkánynál dél felé kanyarodunk, Drávaszabolcsra érkezünk. A második világháborúban felrobbantott híd helyett épített Dráva-hidat 1974-ben adták át, ekkor nyílt meg a mai határállomás, amely hivatalos vízi határátkelőhely is. A határállomás előtt várja a Dráva sajátos hangulatát a folyóról élvezni vágyókat a Szirén sétahajó. A hajózás után érdemes a Villány-Siklósi Borút egyik pincéjét is meglátogatni.
Drávaszabolcstól kelet felé haladva Gordisán át Mattyra érkezünk. A Mattyi-tó horgászásra és vízi sportolásra egyaránt alkalmas. A közeli Lantos Tanya hagyományos magyar paraszti udvarral, különböző programokkal és jóízű ételekkel fogadja vendégeit.

A Dráva felé indulva keressük fel a Mattyi Madár Emlékparkot, ahol a hazánkban már nem fészkelő, egykor honos madarak emlékére állított kopjafákat tekinthetjük meg. A folyóparton várja látogatóit a Keselyősfapusztai tanösvény, melyről ráláthatunk a túlsó parton található Kormorános erdőrezervátumra, és a névadó lármás kormorán telepekre. Már messziről látható a fokozottan védett Szársomlyó hegy. Tetejére a középkorban vár épült, romjai ma is fellelhetők.
A már korlátozott mészkőbányászat által veszélyeztetett terület több olyan fokozottan védett fajnak ad otthont, közöttük a magyar kikericsnek, korongos lucernának, apró vajvirágnak, házi kövirózsának, haragos siklónak, melyek hazánkban csak itt élnek. A hegy fokozottan védett, csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetőjével látogatható.

A Szársomlyó hegy keleti lábánál a Villány felé vezető úton található a Nagyharsányi Szoborpark, ahol szabadtéri szoborkiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A déli lejtőkön hagyományosan jó minőségű vörösbort adó szőlőfajtákat termesztenek. Úticélunk a Villány-Siklósi Borút egyik következő állomása, Villány, mely elsősorban vörösboráról híres, el is nyerte a Szőlő és a Bor Városa címet. A boron kívül a panziókban és vendégházakban szálláslehetőség is biztosított. A műemléki pincesorok között találjuk a Bormúzeumot, ahol az egykori dézsmapincében mutatják be a régi borászat eszközeit és hagyományait. A település római katolikus temploma a XV. században épült. A templom mögött található Templom-hegyi kőbánya természetvédelmi terület, ahol a geológiai értékeket bemutató tanösvény várja a látogatókat.

A főbb tájegységekről további információk röviden:

 

Minden vélemény számít!

A Dráva folyó kicsiben – Barcs belvárosában

Social links powered by Ecreative Internet Marketing